akármikor jössz itthon van az isten.
Szatmári Ferenc
Ahogyan gondolkodni kezdtünk a Mária-út kapcsán, úgy rögtön el is kezdtünk szervezkedni-tervezgetni-készülődni, sőt csomagolni is. De mindezt megelőzően közös zarándokútunkat a spanyol El Camino mintájára elneveztük El Maria del Paraiso-nak. Tehát innen a zarándokútunk neve. Ahogyan közeledett az indulás pillanata, úgy nőtt az izgalom, vele együtt a kérdések száma az úttal, a szállásokkal, de leginkább a csomagolással kapcsolatosan. Mit diktál az észszerűség, az egyszerűség? Mit vigyünk? Mit ne vigyünk? Miért ezt, miért nem azt? Milyen súlyos lehet a cipelendő hátizsák? Mekkora legyen a pakk? Istennek hála az idő teltével a résztvevők száma is nőtt. A szervezés kezdetekor négy fő indult volna neki a 1OO km-nek, de csapatunk lélekszáma az autóbusz indulásának pillanatáig csaknem megduplázódott, hétre duzzadt. (Azt akkor még nem tudtam, hogy az utolsó két napon csak hárman fogunk maradni.) Itt köszönném meg Molnár Sanyinak az úttal kapcsolatos infók megosztását és a szállások megszervezését, a helyi kapcsolattartóknak a türelmét, a szállásadók kedvességét, valamint nem utolsó sorban a zarándoktársaimnak a bizalmat, hogy rám testálták magukat és hogy rávették egy-egy társukat is erre a pár km megtételére. Köszönöm a kedves társaságukat, meg azt a sok képet is, amit Ők készítettek, de én használom itt az emlékképtáramban. Itt vannak máris az első kölcsönvett fotók:
Itt
látható a hátizsákon viselhető kitűző és a Mária-úton használatos
útlevél. Az útlevél felmutatásakor könnyebben és olcsóbban jut
szálláshoz a zarándok. Az Út végén a telepecsételt útlevél felmutatása
esetén a zarándok kézhez kapja a jól megérdemelt tanúsítványát - a latin
nyelvű testimoniumot, melynek hátoldalán a magyar, román, angol, francia, német és lengyel fordítást olvashatjuk.
Kedves Magányos László:
- Jól néztem a térképen? Tyűha, arra felfelé?
- Hűha... Jól kezdődik az első 20-as... Indulás!


Siklód a hagyományait őrző, a Maros és Hargita megye határán fekvő kicsiny székely-magyar település a Sóvidéki-dombság északnyugati szegletében, a fürdőjéről híres Szováta városától és a sóbányájáról nevezetes Parajdtól légvonalban mintegy tíz kilométerre délnyugatra található. Egy „élő-skanzen” a Székely Sóvidéken. A település zártságát a település helye, fekvése, domborzati viszonyai befolyásolják. A falu tengerszint feletti magassága 700-800 m, legmagasabb pontja a Siklódi-kő, amely 1025 méteren található. Igazi „hegyreszúrt falu, a világ végén”. A település a Sóvidék szélén a Siklódi-patak völgyfőjében fekszik és a Kis-Küküllő vízgyűjtő területéhez tartozik. Közigazgatásilag Etédhez tartozik Küsmöd, Énlaka és Kőrispatak településekkel egyetemben. Szolokma és Küsmöd érintésével Makfalvánál letérve a Balavásárt Szovátával összekötő útról, illetve a 135-ös megyei úton közelíthető meg Székelykeresztúr irányából. Székelykeresztúr távolsága: 32 km, Makfalva távolsága 16 km.
A hagyomány szerint a falu a tatárjárás idején keletkezett és két kecskepásztor alapította. Ősi helyei az Alfalu és a Murva voltak. A határában levő Nagykő nevű hegy nyugati aljában a Városhelynek nevezett helyen egykori település nyomai látszanak, a hagyomány szerint ez volt eredetileg a falu helye. Ettől délre a falu feletti Szőlőbérc élén római őrtorony nyomai vannak. A Városhelytől északnyugatra eső Klastrombércen a hagyomány szerint egykor kolostor állott. Az 1661-es törökdúlás idején a lakosság a Dávidvára nevű helyre menekült, ahol a védművek nyomai láthatók. Ez az ősi védelmi hely a helyiek szerint a tatárjárás idején keletkezett.
1817 pünkösdtől 1818. szeptemberig nem volt eső a faluban és éhínség tört ki. 1848. február 8-án és 1899. február 22-én nagy tűzvész pusztított, míg 1902-ben a Murva, 1951-ben a Papszere égett le. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott saját néptanáccsal, rendőrséggel hatalmas, megművelt területekkel. Siklód területe 1900 hektár körüli. Nyolc településsel határos: Szolokma, Küsmöd, Atyha, Alsósófalva, Parajd, Szováta, Sóvárad és Kibéd. A falu lélekszáma folyamatosan apad, az 1950 -es évek végén – ezerötszáz körüli lakosa volt a falunak. 1992-ben 493 magyar lakosa volt. Székelykeresztúron csaknem 350 siklódi elszármazott él.
Jelenleg 415 házszámmal, benne 160 gazdasággal és 300 lélekszámmal rendelkezik a falu.
- Régi Református temploma 1635 és 1645 között épült, 1947-ben újjáépítették, de 1951-ben mégis le kellett bontani, mert az 1929. évi földcsuszamlás annyira megrongálta.
- Új református temploma 1994-ben épült Kós Károly eredeti tervei szerint. A mennyezeti kazettákat Stefanovits Péter és Elekes Károly ingyen festette, az anyagot az Illyés Alapítvány biztosította.[3]
- Fa haranglába 1784-ből való.Építette Csíkfalvi Csók János. A torony egyike Erdély legszebb haranglábainak.
- A falu skanzen jellegű. Siklód építészete alig változott az elmúlt egy-két évszázadban. A település épületállománya még az erdélyi falvak között is kiemelkedő. A falukép egységes. Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült.A faluképtől jelentősen csupán néhány épület tér el.
- A „cserepes” tűzhely és tájház. A még álló cserepesek jó részét a küsmödi Bereczki Zsigmond készítette. A faluban már csak egyetlen házban lelhető fel a hagyományos „cserepes” tűzhely.
- első és második világháborús hősi emlékmű és a turul madaras Millenniumi emlékoszlop.
- A templomkertben található kopjafa a faluban 30 évet szolgáló „templomépítő" Incze Zoltán, egykori siklódi református tiszteletes emlékére állíttatott 2008. július. 26.- án.
- Siklód, a régi udvarhelyszéki falvak közül ma is az, ahol az ősi népviseletet szeretettel őrzik. A régi szőttesanyagból készült női ruhadarabok anyáról leányra szállva elég szép számmal találhatók. A férfi viselete itt is a harisnyából, ujjasból, lájbiból áll.Fejükön zöld kalapot hordanak. A fiatalabbak a zsinóros, váradi kockásszőttes lájbit hordják.
- Siklódi szőttesek: A bogos, hímes, színirejáró, kockás és ormos szőteményeket gazdag változatban készítették. A hímzések mind keresztöltésesek. Színük piros és kék, vagy ezeknek együttes alkalmazása. Ezek a keresztöltéses varrottasok a székely hímzések legrégibb csoportjába tartoznak megfogalmazásuk, színük, szerkezetük és kivitelük tekintetében is.A mintakincs legnagyobb részét a mértanias minták teszik ki.
- A falu fölött emelkedő, vulkánikus kőzetekből álló 991 m magas Küsmödi-kő és az 1025 m magas Siklódi-kő leírhatatlanul szép kilátást kínál a túrázónak: Északi irányban a Nyárádmente legmagasabb kiemelkedése a Görgényi-havasok déli vonulatának része, a Bekecs-hegy 1080 m magas tömbje tornyosul elénk. Északkeleten a Görgényi-havasok impozáns vonulatai, Keleten és délkeleten pedig a Sóvidéki dombság lankái nyújtanak szemetgyönyörködtető látványt. Déli irányban szép, tiszta időben a Déli-Kárpátok csipkézett vonulatát is látni. A környező falvak csendesen bújnak meg a dombok és hegyek találkozásánál.
- A Siklódi-kő keleti leszakadásban, a 10-40 m magas toronyszerű falak
alatt, egy közel nyolc méter magas, és hat méter mélységig beöblösödő,
valamit egy kisebb 4x4x3 méteres barlang látható a sziklafalban.
és egyúttal én a zarándoktitkár

- Református temploma 14. századi, a szentély kazettás mennyezete 1714-ből, fa harangtornya 1747-ből való. A templomot kőkerítés veszi körül, különálló fa haranglába van.
- A falutól északnyugatra emelkedő homokkőhegy gerincén egykori kolostor csekély maradványai találhatók
- Bereczki Zsigmond keramikus műemlék háza.
A Sóvidéken, Székelykeresztúrtól 24 km-re északra, a Küsmöd-pataka mellett fekszik. Mindenfelől magas hegyek övezik. Neve az azonos nevű patakról való, amely mellett fekszik, ez pedig magyar kis + med (= száraz meder, meddő) szavak összetétele.
A falut 1332-ben Kusmend néven a pápai tizedjegyzék említette először.
Alapítói székelyek voltak, kik a völgybe letelepedve kezdetekben erdőirtással foglalkoztak.
A falunak már a 14. században állt mai református temploma, amely Szűz Mária tiszteletére volt szentelve és 1446-ban a pápától búcsúengedélyt kapott.
A 15. század közepén a templomot megújították, melyhez Hunyadi János nagyban hozzájárult a marosszentimrei csatában zsákmányolt kincsekből. Később református templom lett.
A 20. század elején Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1910-ben 718 lakosából 702 magyar, 16 román volt. Ebből 43 római katolikus, 67 görögkatolikus, 571 református volt.
1992-ben 430 magyar lakosa volt.
Befelé a faluba caplatva, templomot és kocsmát látunk, de az utóbbi van csak nyitva. "Duzzogva" ülünk le a kocsma árnyékos teraszán, az egyetlen asztal mellé, sörösládákból rögtönzött alkalmatosságokra. Pihengetve, viccelgetve kellemesen lesz oda az idő. Bekapjuk az egyórai sajátkészletű kocsmaebédet. Kínálgatjuk is egymást rendesen abban reménykedve, hátha fránya hátizsákjaink súlya leapadna egy pár grammal, vagy netán dekával... De főleg a másik Laci zsákját próbáljuk kifosztani, mert állítólag induláskor az övé nyomott a legtöbbet a latban. Tizenhét kilogram... Leírni, kimondani is nehéz, hát még cipelni... Ebédkísérőként csapatunk tagjai több üdítőt, sört és fagylaltot is elfogyaszt, miközben mindenki (de csak szerre) próbál szóbaelegyedni a kocsma falubeli vendégeivel. Megjött volna a csendtúra hatása? Főleg a másik Laci, a hetes zarándokcsapatunk legmagasabb tagja jut nagyon szóhoz. Őt nevezzük ki zarándokszóvivőnknek, így ő vezeti a beszélgetés fonalát. Mi is bele-bele szólunk a csevejbe. Kellemesen elbeszélgetünk és annyira "törjük" a székelyt, hogy pannonmagyaroknak hisznek. Aztán meg csodálkoznak is, mit keresünk mi csíki létünkre a Mária-úton? Mi ebben a "pláne"? Miért mi székelyek poroszkálunk hazafelé ezen a szép, kanyargós, poros úton, miért nem egy távolról érkező, otthonától távolodó ugyancsak magyar anyanyelvű, netán egy magyarországi tart Csíksomlyó felé? Ilyen kérdések kavaroghattak a küsmödiek fejében. Részemről örülök annak, hogy ezek a kérdések csak kérdések maradtak... Gyomortömésről átváltunk poroszkáló módra és útközben egy-két küsmödi érdekességet próbálunk lencsevégre keríteni-kapni.

A falu utolsó házai között mendegélve
Székelykeresztúrtól 22 km-re északra a Küsmöd- és a Firtos patakának összefolyásánál az Etédi-medence kiszélesedő völgysíkján fekszik. Küsmöd, Kőrispatak, Énlaka és Siklód falvak tartoznak hozzá.
Neve a régi magyar Ete személynévből származik.
A falu egykor hetivásárairól volt híres. 1910-ben 1614 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1268 lakosából 1260 magyar, 6 cigány és 2 román volt.
- Református temploma 1802-ben épült az 1792. szeptember 8-án keletkezett nagy tűzvészben elpusztult 17. századi templom helyére.
- Római katolikus temploma 1876-ban épült Szent Mihály tiszteletére az 1792-ben leégett kis kápolna helyett, tornya 1889-ben készült el.
- Egykori laktanyájában katonáskodott Kisfaludy Sándor költő és br. Jósika Miklós is.
Itt született...
- a 18. században Etédi Sós Márton költő.
- 1873-ban Gagyhy Dénes író, irodalomtörténész.
- 1949-ben Szép Sándor vegyészmérnök, kémiai szakíró, egyetemi tanár.

Székelykeresztúrtól 18 km-re északkeletre a Gagy-patak völgyfőjében a Firtos-tető nyugati lábánál fekszik. Székelyudvarhelytől északnyugatra 20 km-re, a Sóvidéktől délre 6–8 km-re található.
Nevének legkorábbi alakja Jandlaka volt, mely személynévi eredetű. Ebből hasonult a nép ajkán a mai magyar alakra. A román név is a magyarból való.
Már a rómaiak korában fontos határerőd állt a mai Várkertnek nevezett helyen, ettől délnyugatra pedig római polgári település alakult ki, melyet Praetoria Augusta településsel azonosítanak. A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve. Egykori várát már a gótok, az avarok és a dákok is birtokolták, Jenő vezér ostrommal vette be. 1910-ben 643, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 226 magyar lakosa volt.
- Unitárius templomában egy Orbán Balázs által felfedezett ősi székely rovásírású felirat látható („Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”). A templom a 15. század második felében épülhetett a helyén állt római Jupiter-templom köveinek felhasználásával. 1661-ben a tatárok felégették, 1668-ban állították helyre, a felirat is ekkori. Kazettás mennyezete 1668-ban, kerítésfala 1745-ben készült. Tornya 1830 és 1833 között épült, 1927-ben restaurálták. Az 1976. évi javításkor a padlózat alól római sír, épületromok és két fogadalmi oltárkő került elő.
- Itt született Toró Tibor (1931–2010) fizikus, az MTA tagja.
- Itt él id. Szávai Márton nyugdíjas tanító, aki őshonos magyar gyümölcsfák gyarapításával, szaporításával foglalkozik, közben pedig a hely történetét írja.
Fekvése: A falu Székelyudvarhelytől 21 km-re északnyugatra a Firtos-hegy lábánál a Konyha-patak völgyfőjében fekszik, Farkaslakához tartozik, melytől 10 km-re északnyugatra van.
Története: Firtosváralja régi neve Besenyőfalva, valószínűleg a tatárjárás után épült, századokig a Firtos család birtoka volt. Lakói eleinte szabad székelyek, majd később valószínűleg a Firtos vár jobbágyai voltak egy rövid ideig, majd újból szabad székelyként élték életüket. A település római castrumként a 2. század végén épült, majd többször újjáéíptették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket, végül 1819-ben Atyha község, tőle pedig 1820-ban Firtosváralja vette meg. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak. A falunak 1910-ben 348, túlnyomórészt magyar, 1992-ben 207 lakosa volt (143 magyar, 64 cigány). A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók:
- Határában az 1062 m magas Firtos-hegy csúcsától északra találhatók várának maradványai.
- Unitárius temploma 1801 és 1805 között épült, 1810-ben porticust építettek eléje, tornya 1836 és 1843 között épült. Korábban egy 1620-ban épült fatemplom volt a faluban.
Buen Camino peregrinas i peregrino, d'el Maria d'el Paraisó!
Fekvése: A falu Székelyudvarhelytől 22 km-re északnyugatra a Gada-patak völgyfőjében, a Szilas-tető déli lábánál fekszik, Farkaslakához tartozik.
Története: A szájhagyomány szerint a faluban elsőként egy Pál nevű pásztor telepedett le, innen a neve. Első írásos említése az 1334-es pápai tizedjegyzékben történt. Első temploma Kápolna-kapu nevű helyen volt, melyet az 1661-ben betörő tatárok elpusztítottak. Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és unitáriusok közösen használták. Mai temploma 1765–1775-ig épült, stílusa népi barokk klasszicista jegyekkel. A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát. 1910-ben 576, 1992-ben 239 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók: Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, régi gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.
Híres emberek: Itt született Pálfalvi Nagy György, az 1562-ben János Zsigmond ellen fellázadt székelyek választott vezére.
Eőre és mégis vissza. Selfie a székelypálfalvi templomtoronnyal,
meg Andival, meg velem, meg a "többiekkel". Túl "sokan" vagyunk. A többiek meg "túl" gyorsak.
A falu határán, felfelé-kifele menet a faluból az út ezen a ponton átvált emelkedő-poroszkálós-kövesről lefelémenetes-gumivicsorogtató-asztfaltozottra.
Hátul a hetedik. Az a kicsi, az a Kis Bence?
Kanyargunk lefelé az aszfaltozott úton. Átváltunk kövesre. Elérjük a főútat, amely a Farkaslaka felől a Kalonda-tetőn keresztül Korondra érne be. Mi természetesen nem arra tartunk. Közelebbi célunk Farkaslaka, majd Oroszhegy lenne a mai napi legyalogolt szakasz vége. Csak egy pár száz métert kell csoszogjunk a főúton. Éppen ezért gyorsabbra fogjuk a tempót. Nem jó dolog az elsuhanó autók mellett tartózkodni. Hamarosan a máriautas jelzést követve, balra már le is térünk az aszfaltról és már vígan lefelé, könnyedén Farkaslaka felé tartunk. A csapat egyben. Ez jó is így, mert kutyás hely következik. A kutyariasztót használva, a kezdeti agresszív ugatás félénk farokbehúzós csaholós félrevonulásba csap át. Kevés haszonnal az útszéli bokrokból, de még próbálkoznak az ebek. Elkutyátlanodva, lenyugodva, mos már vízszintesen haladunk tovább.
Fekvése: Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik.
Nevének eredete: A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név. A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: "...Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, 's az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A' sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték..."
Története: A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. 1566 -ban említi első ízben írásos dokumentum Farkaslaka néven.
Viselet: Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.
Látnivalók:
- Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
- Tamási Áron (1897–1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
- Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában.
- Jézus szíve kilátó
- Híres emberek:
- Itt született Fancsali Dániel, V. Ferdinánd király gyóntatója.
- Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
- Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.
- Itt született 1897-ben Tamási Áron magyar író.
- Itt született 1904-ben Tamási Gáspár naiv művész.
- Itt kapott a fejedelemtől udvarházat Bernárdffy János (16. század) követ, diplomata.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Farkaslaka szívében üzletre lelünk, megállunk egy kis időre. Bekérezünk az udvarra. Szerencsénk van. Asztal, pad, napernyő, mosdó, wc stb. Minden extra megtalálható, ami kell. Csak úgy... Megszervezve sem tudtunk volna jobbat találni. Ez történik kb. egy órakor. Falatozunk jó sokat, üditőzünk. Elidőzünk. Már d.u. két óra körül járhat az idő.
Na, Laci... fel-fel
Még felfelé
Még mindig felfelé
Még mindig nem értünk fel...

Két funkciós bádogalkotás: állatitató és zarándokmosdató
Párbeszéd két Laci között:
💬 Hmm...De még milyen lesz!
Útközben megállunk a Gordon-hegy oldalában található faragott Mária-szobornál. Nem csak testpihentető ez a pár perc. Ima után egy pár pillanatig csendben és a jelenben maradva elgondolkodunk miért is vagyunk itt, miért rójuk lépéseinket a Mária-úton, majd felidézzük a múltunkban történéseket és megfogalmazzuk a jövőhöz kötődő vágyainkat, titkon áhitott kívánságainkat-céljainkatBence-féle lassú cselespanoráma: mire elkészül, Noéminak is kedve támad
fotózni... Már azon sem lepődnék meg, ha Bence is rajta lenne...
Fekvése: A falu Székelyudvarhelytől 11 km-re északra az Őrhegy déli lábánál a Bosnyák- és a Balé-patakok völgyében fekszik.
Nevének eredete: Nevét az ómagyar urit (= hegyi út) főnév alapján (amely olyan hely, ahova utat kellett vágni), vagy első szláv telepeseiről kaphatta. Pesty Frigyes helynévgyűjtő kérdéseire, 1865. január 23-án Tamás András községi jegyző a következő magyarázatot adta a falu nevének eredetéről: "Oroszhegy elnevezésről a nép ajkán ma is élő hagyományból azt következtethetni, hogy ez elnevezés a község éjszaknyugati részén emelkedő Őrhegy nevű magoslatról vette elnevezését, amelyen az említett hagyomány szerént a hajdoni tatárjárás hadmozzanatait orozva kémlelte volna, innen Oroszhegy."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése