Jégútvonal mentén
Péntek esti gyors elhatározás után, másnap reggel Tibor barátommal autóval elmerészkedtünk a Gyilkostóhoz. Autóval a település végéhez közeli Magyarok-hídjáig mentünk, amely a Kis-Békás szoros jég-túránk kiindulópontja volt. Innen kb. 100 méternyire van a két Békás egybeömlési pontja, ahonnan együtt folytatják a mészkőbe vájt szoros mélyítését-szélesítését. Felhős volt az égbolt, és nem volt hideg, 3 fokot mutatott az autó hőmérője. Ez az idő a szoros bejárásához tökéletesen megfelelt. Tervünk az volt, hogy a Kis-Békás fölött vezető függőhíd alatt, a sárga jelzést elhagyva elindulunk a patak medrében, a Kis-Békás által kivájt szorosban és azt megpróbáljuk végigjárni teljes hosszában (vagy legalábbis amennyire a körülmények engedik) és a szoroson túl, a sárga jelzésen (arra visszatérve) balra térve, a Kis-Szurdok-Követ(1.068m) megkerülve visszakanyarodunk kiindulási pontunkhoz és a közelben parkoló autóval hazatérünk.
 |
A Magyarok-hídjához közeli térképes infótábla
|
 |
A függőhídon menne a sárga jelzés... |
 |
...de a startra való készülődés közben vettem észre, hogy a levegőben
megszakad a jelzés (hiányos a függőhíd padlódeszkázata) |
 |
A felhők közül ki-kisüt a nap. Hideg van: foga van a napnak. A szorosban a pataknak is... |
 |
Ha foga van, akkor szája is... |
 |
Itt még pisolygok... |
 |
Itt már mászok, még nem vizes a kesztyűm |
 |
Itt még mászok, de már vizes a kesztyűm |
Itt már nem pisolygok...
 |
Ilyen üst is van...(a víz által kivájt) kőüst |
 |
Mögöttünk: még látszanak a Nagy-Békás szoros óriás sziklafalai |
 |
Előttünk: már a szűkülő Kis-Békás szoros |
 |
Tibor: fotóra várva |
 |
"Jégútvonal" - jó pózolni... (a háttér miatt) legalább pihen az ember |
 |
Egy nagyobb mohadarab, a fenti sziklákről eshetett le |
 |
Nyáron vízesés - télen jégfolyam |
 |
Minden a részletekben rejlik |
 |
Jégorgona |
 |
Minden jégből van...még a csákány is |
 |
A kidőlt fán keresztül macskaként fel lehetne jutni a szoros fölötti sziklákra |
 |
Kőhasú (jég)hókobra |
 |
Tibor az utolsó és egyben legnagyobb vizesés megmászása után, a Kis-Békás szorosban,
jelenlegi túránk alkalmával a szoros legmagasabb pontján tartózkodik |
 |
A szikla tövében lévő keskeny jégpánton lehetett csak megközelíteni a vízesést. Látható a szabad víz felület. Itt a víz ellepi az embert (nyári mérések alapján) kb.2 m mély lehet... |
 |
A vízesés mászása közben - bakancsom előtt zubogó patakvíz |
 |
A vízesés fölött megpihentünk. Közben kajáltunk és fotózgattunk |
 |
Szeretnénk előre jutni. Ezért Tibor a botjával ellenőrzi a jégréteg "tartósságát" |
 |
Rövid nézelődés és töprengés után rájöttünk: nincs előre, csak hátra. A vízesésnél eltorlaszolódott lefolyó miatt a mederben a jég felszíne fölött felgyüllemlett víz állása túl magas volt. Gumicsizma nélkül eláztunk volna. Visszafordultunk. Ki kellett kerüljük az előttünk lévő szoros utolsó, kb.300-400 méteres szakaszát. Egy kicsit szomorúan, de el kellett hagyjuk a szorost. Nehezen, de felkaptattunk a szoros (menetirányban) bal oldalán egy meredek emelkedőn. Egy fákkal sűrűn benőtt, nem túlzok... néhol 60 fokos emelkedőn, mohával borított havas-jeges sziklákon kellett haladjunk. Csak úgy tudtunk felfelé jutni, ha közbe-közbe a fák törzsébe kapaszkodtunk és húztuk kifelé magunkat... hát... egy félórás küszködés után... végre-valahára feljutottunk. Ekkor már a második pár kesztyűm is vizes volt. Fent, egy sziklás kilátóról nézhettünk szét. Kb. 13 óra lehetett. Tisztán látszott az a hegyoldal, amely mögött Gyilkostó települése lehetett, meg az a völgy is amelyben a Kis-Békás menti Három-Kút szórvány-település feküdt.
|

 |
Kiérve a tetőre, kimelegedtünk. Le a kalappal! |
 |
A Kis-Békás völgye, háttérben a Nagy-Hagymáshoz tartozó hegyek, amelyeken át a Fehér-mezőre lehet jutni (az Egyes-kő felé) |
 |
"Határtalanul" - rálátás a Nagy-Békás szorosra a Vereskő-nyeregből (1.011m)
|
 |
Az 1.126m magas, a Nagy-Békás szorosban lévő Mária-kő |
 |
A szorosban levő egyik legnehezebb alpinista útvonal |
 |
Innen már csak lefelé vezet útunk |
 |
Zakotaságok, avagy: amire már otthon nincs szükség |
 |
A földön meglelt sárga jelzés. Ha a kidőlt fát felállítanánk, látnánk, hogy egyben
irányjelző is. Szerencsére az útirány az előttünk látható szoros miatt nyilvánvaló. |
 |
Lentebb sűrüsödik az erdő |
 |
Háttérben, középen a Kis-Cohárd melletti Tündérkert látható, amely sok zerge otthona |
 |
Vigyázat! Térségünkbe kínai delegáció érkezett. A sárga jelzés érvényes |
 |
Egy kilátohoz érkeztünk. Alatta a Kis-Békás szoros, amelyet
szerencsésen bejártunk. Körtúránk vége felé értünk |
 |
Minden lépéssel lejjebb és lejebb jutottunk a szorosba. A patakon lévő "jégútvonal" felé közeledtünk.
Nyáron erős zubogást hallanánk, most viszont csend honolt. A jég "hangszigetelte" a patakot |
 |
Vissza a függőhíd alá. Megérkeztünk. Bezárult a kör. Már csak egy pár száz méter volt az autóig. Telefonomon megnéztem a pontos időt. Négy óra volt, délután. Szép jégtúránk végéhez értünk. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése