Páros zarándoklat páratlan tapasztalatokkal
Készülődés: Budai séta a Gellért-hegyen és a vár körül
...Rögzítve a mai nap történéseit, távol áll tőlünk az a szándék, hogy Budapestet bemutassuk.
Csak emlékeinket szeretnénk megőrizni ezen leírás valamint az alábbi fotók segítségével...
 |
| A Szabadság-híd másfél arccal. Szelfizni tanulok |
 |
| Egy pár látnivaló: a Gellért-hegy, az "imbolygó" kávézó, az Erzsébet-híd, a budai vár |
 |
| Fotó a Szabadság-hídról. Andi láb, a Gellért-hegyi szobor pedig fej nélkül |
 |
| Szabadság-híd: a részletek is számítanak |
 | ||
Andi Szent-Istvánnal és a Dunával A Gellért-hegyi sziklatemplom
i: Wikipédia
A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felöli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült. Egyéb elnevezései:Barlangkápolna, Gellérthegyi-barlang, Gellért-hegyi barlang, Gellérthegyi sziklakápolna, Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, Pest, Szentiván-barlang, Szent Iván-barlang, Szent Iván barlangja, Sziklakápolna.
Története
A sziklatemplom két részből áll: A felső, ősi barlangból (Szent Iván-barlang, majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. A hőmérséklet télen-nyáron 21 °C.
1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson Budapesten. Eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, rossz hírű Szent Iván-barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. Besnyő Jenő Gyula több társával Lengyelországban magára öltötte a pálosok fehér ruháját, és várta a visszatérést Magyarországra. A pálos rend generálisának kérésére Serédi Jusztinián esztergomi érsek mint területileg illetékes főpásztor engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített Sziklakolostorban. A kalocsai érsek 1934. május 8-án harminc főből álló küldöttséggel utazott Częstochowába, és tért vissza tizennégy pálos szerzetessel, közöttük a rendfőnökkel, Przezdziecki Piusszal május 14-én.
„Másfélszázados távollét után Budán vannak a pálosok. A legmagyarabb szerzetesrend visszatérése nemcsak örömünnepe minden igaz magyarnak, de egyúttal szimbólum is, mint ahogy szimbólum az őrzésükre bízott Sziklatemplom, amelynél szilárdabb háza alig van az Úrnak. Ilyen sziklaszilárd az Istenbe, s a magyarság jövőjébe vetett hit.” (Budai Napló, 1934. május 16.)
1939-től lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, akik nagy számban látogatták a Sziklakolostort. Mindszenty József bíboros hercegprímás többször is járt a szentélyben. Nem sokkal a sziklatemplom bezárása előtt százezer zarándok hallgatta beszédét.
1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvéthétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és elszállították. Voltak akiket kivégeztek, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A sziklatemplom elpusztult. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték.
A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták.Az 1960-as évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki.
A Magyar Pálos Rend a kommunista rendszerek összeomlásakor 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta. A pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, ami Sikota Győző tervei szerint készült. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A betonfal egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra alatti interregnumra. Gyulay Endre püspök 1992.június 6-án szentelte fel újra, az 1960-ban elfalazott Gellért-hegyi sziklatemplom külső termét.
Ereklyék, műalkotások
2008. december 3-án a Pálos Rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, Izydor Matuszewski, a rend generálisa, a Püspöki Konferencia számos tagja és a pálos szerzetesek szentmisét mutattak be december 3-án az Egyetemi templomban. Ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi sziklatemplom használati jogát – amely eddig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéé volt – a pálos rendnek.
A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült.
A Lengyel–Magyar Baráti Társaság 1994. május 15-én, a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulójára a Częstochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát ajándékozta a templomnak. Ekkor állították fel a Częstochowai Madonna-kápolnában a Lengyel oltárt, a bronz sas Bronisław Chrony alkotása. Itt található a lengyel internáltak bronz emléktáblája is, valamint Szent Maximilian Kolbe (1894-1941) domborműve, ami Majcik Mária alkotása.
Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor. Az építőmesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták.
|
  | ||
| A sziklatemplom belsejét egy erdélyi faragó mester munkái is díszítik
i: Wikipédia
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE; lengyelül: Zakon Świętego Pawła Pierwszego Pustelnika). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson.
Elnevezése
Nevük kezdetben keresztúri remete barátok vagy ágostonos barátok volt. 1309-ben lett Szent Pál Első Remete rendje, a 17. századtól Első Remete Szent Pál Szerzetesei, 1883-tól pedig a jelenlegi nevük: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje. Németül 1750 után Pauliner-eknek nevezték őket. 1883 óta találkozunk a pálosok megnevezéssel.
Címere
A pálosok címere ovális pajzs kék mezejében, zöld talajon álló természetes színű pálmafa, melyhez két oldalról egy-egy természetes színű, sörényes hímoroszlán ágaskodva támaszkodik. A fa tetején nyitott szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab kenyér.
A címer elemei Remete Szent Pál életrajzából valók, amit Szent Jeromos írt. A címer elemeinek elrendezése az évszázadok folyamán változott. Pálmafa: ez táplálta és látta el ruházattal Remete Szent Pált. Holló: csőrében egész cipót tart, így gondoskodott a Mennyei Atya a szent remetéről. Szentírási párhuzama az 1Kir 17,2-6-ban található. Oroszlánok: az életrajz tanúsága szerint Remete Szent Pál sírját két oroszlán ásta ki. Ezt egy középkori himnusz így örökítette meg:
|
 |
| Szent-László hermája. Szintén a faragó munkája (a győri herma alapján) Wikipedia: A Szent László-herma története |
 |
| Pálos-szentély |
 |
| A Gellért-hegyen lévő szobor, a talapzaton az oroszlánnal küzdő Herkulessel |
 |
| Hátul már látszik a Pilis-hegy, a Dobogó-kővel
..........................................................................................................
Ha lenne még egy kis időnk, tarthatnánk egy kis kitérőt. Felhajózhatnánk Leányfalura, onnan meg felmehetnénk a Pilis egyik csúcsára és...a Dobogó-kőről ez a kilátás nyílna a Dunakanyarra:
 |
 |
| Majd átmennénk révvel a Duna túloldalára Nagymarosra. Onnan pedig a Dunakanyar ennyire és így látszana: a Salamon-torony és a visegrádi Fellegvár... ................................................................................................................................................................ |
 |
| Most pedig térjünk vissza Pestre és próbáljunk meg nyitott szemmel járni, álmodozás nélkül... |
 |
| Most már közelebről látszik következő célpontunk: a budai vár |
 | ||||
| A Pannóniát átszelő, Budapestet kettészelő Duna |
 |
| Ketten a Dunával. Csoportkép hölggyel |
 |
| A budai fogaskerekű a Lánchíddal és a Szent István-bazilikával |
 |
| Gellért püspök szobra a Gellért-hegy keleti felében helyezkedik el |
 |
| A Máttyás-templom felé közeledve |
 |
| Szent-István szobra a Máttyás-téren |
Itt megtekinthető egy hasonló budai túraútvonal leírása: a Gellért-hegytől a Normafáig
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése