Páros zarándoklat páratlan tapasztalatokkal
Budapesttől Lébényig

I. Szakasz: 42.0 km
Budapest, Üllői-út 11sz. - Zsámbék, Mányi-út 65sz.
Budapesttől Lébényig

I. Szakasz: 42.0 km
Budapest, Üllői-út 11sz. - Zsámbék, Mányi-út 65sz.
A dalolás napja
Merj csendben lenni!
Távolságok útfajta szerint
Földút .................................... 12.0 km
Köves, murvás, homokos út ......... 11.0 km
Aszfaltút ................................ 19.0 km
Földút .................................... 12.0 km
Köves, murvás, homokos út ......... 11.0 km
Aszfaltút ................................ 19.0 km
Esőre áll. Sőt mintha esne is. A sportcipőmet veszem fel, az vízállóbb. Van egy száras bakancsom is, azt egyelőre váltónak tartogatom és a zsákom aljára száműzöm. Felmegyek az alagsorból és kèt perc erejèig kifelè nèzek a hostel főbejáratán keresztül. Közben eláll, közben elered. Engem az elered szó érdekel. Ahhoz kötöm a döntèsemet: a vízálló sportcipő. Andinak nem nehèz dönteni, mert ő csak egy lábbelit hozott az útra. A közben eláll és közben elered nem a legjobb változat. Nem tudod, hogyan öltözz. A ponchót magadra terítsd, vagy csak egy sima széldzsekit vegyél magadra. Végül is valahogy neki kell indulni. Mégpedig gyalogosan. Start az Üllői-út 11-től, az aznapi szállásunktól a Budapest Art Hosteltől. Elindulunk, nem vesszük igénybe a BKV szolgáltatásait. Keressük a reggelizőhelyünket és meg is kapjuk a Vásárcsarnokkal szembeni Burger Kingben. Reggel kilenc. A környéken csak az nyit ilyenkor. Majszoljuk a sonkás tojásos tortillát. Ízlik. Kifele bámulunk. Pontosan idelátni a Szabadság-hídra. Megint csepeg. Eláll, de újra elered. Azért inkább esne. Hátizsákjainkra védősuska kerül és előkészítjük ponchóinkat is arra az esetre, ha netán jobban esne (jobban esne, ha nem esne). A Váci-utcán folytatjuk útunkat. Pénzes, shoppingos terület. Távol áll pillanatnyi érdeklődésünktől. Hamar áthaladunk rajta. A Vörösmarty téren a Gerbeaud-háznál élesen balra fordulunk és a Duna-Corso mellett elérjük a vén Dunát.
![]() |
Még Pesten a Duna-Corso közelében. Felhős az ég, fény hiányában csak a körvonalak látszanak: Andi a fényesre dörzsölt combú "rézangyalka" mellett, háttérben a budai vár |
![]() |
Már Budán, a Clark Adam téren, a Vízivárosban, a Clark Adam alagút bejárata közelében. Itt máris dalolósra fogom magam. Dúdolom azt a bizonyos Kárpátia-dalt: "Bizalmam az ősi erényben" |
![]() |
A karom hosszabbodik. Ez már egy jobbacska szelfi. Ez Útunk kiindulópontja, a közeli"0"-s kilométerkő. Az Üllői-út 11.-től itt már három km a surranóinkban |

Dúdoltam, énekeltem, fütyörésztem bizonyos részeket, verzéket stb...
Déryné szobra, amely a közelben található |
Majd arra gondolva, hogy a mai nap a János-hegyi kilátót is meg fogjuk látogatni:
![]() |
A Sváb-hegy tetejére (a Normafa felé), felfelé tartva |
![]() |
Még mindig esőre áll. A fővárosra még így is gyönyörű a rálátás |
![]() |
Még mindig a Normafa. Bicikliútak, sétányok, túristaútak keresztül-kasul |
![]() |
Az a bizonyos négyes csomópont: itt a Mária-út É-D, Mária-út K-Ny, Szent Jakab-út és a Magyar Zarándokút keresztezi egymást |
NORMAFA: a Sváb.hegy és a János-hegy vonulatában található. A Sváb-hegy legmagasabb pontja, 477 méteren fekszik. Ez a terület a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. Egyik színésznője itt énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját. Ennek emlékét őrzi a Normafa elnevezés.
![]() |
A Szent Anna-kápolna |
ANNA-RÉT: a XVIII. századtól kezdődően Budakeszi szőlőtermelő lakósság egyik kedveltebb kirándulóhelye a Budai-hegységben, a Normafa és a János-hegy között helyezkedik el, mintegy 500 méterre a Normafától és 1200 méterre a libegő felső állomásától. Közvetlenül a gyermekvasút Virágvölgy megállójától érhető el.
Szent Anna-kápolna: Szent Anna tiszteletére, 1825-1830 között építették fel.
A Szent Anna-réttől egy kis "önkéntes", egy órás, sárga kagyló mentes kitérő következett. Meglátogattuk a János-hegyi Erzsébet-kilátót. Azelőtt persze tanakodtunk. Hogy legyen, mint legyen? Ez volt a kérdés. Eleinte, sőt egy nappal azelőtt is mind azt a bizonyos nótát dúdoráztam. Így bement a fejünkbe a János-hegyi kilátó, mint célpont... Minden rendben lett volna, csak egy kicsit későre értünk az eltérőhöz. Mire meggyőztem Andit, hogy nem fog sok időnk maradni a lényegre, vagyis arra, hogy Zsámbékra idejében érkezzünk és tényleg már Andi sem akarta azt az egy órás kitérőt már kezdtem bizonytalan lenni magamban. Mire tényleg az i-re feltettük volna azt a nagy pontot, egymásra mosolyogtunk és én elindultam nagy dérrel és dúrral ... a János-hegy felé...
![]() |
A "Sziszi"-kilátó
ERZSÉBET-KILÁTÓ: Száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll.Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt. Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.
A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők. A szocializmus éveiben a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt. A rendszerváltás után ezt eltávolították. Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott, életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták, teljes felújításá-ra 2001 és 2005 között került sor.
|
![]() |
Kukkantás a negyedik emeleti körteraszról |
![]() |
Közelítés Budapestre, az Ország-házra |
![]() |
Megkerült a kagyló. Jelzés értékü öröm |
A "golyvás" fa
i: Szent Jakab zarándokút - Zarándok útikönyv
A makkosmáriai Angyalok királynéja-kegytemplom a Székesfehérvári egyházmegye egyik búcsújáróhelye. Makkosmária Budakeszitől délkeletre terül el, mindössze néhány házból, gazdasági épületből és a híres kegytemplomból áll.
Története
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.
Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. Miután II. József császár 1784-ben a Fogolykiváltók Rendjét is feloszlatta, a virágzásnak indult Mária-kegyhelyet is bezárták és a kegyképet, valamint a fatörzset a budakeszi plébániatemplomba szállították. A kolostor és a templom világiak kezére került és néhány évtized alatt rommá lett. Az első világháború alatt Miller József budakeszi plébános a templomromot a hozzátartozó kolostorral együtt az egyház számára visszavásárolta.
A második világháború előtt néhány évvel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére alapított Szervita Rend papjai kezdtek újra szentmisét mondani vasárnapokon és Mária-ünnepeken a romokból összeállított kis kápolnában. A háború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni és meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. Az 1964-ben felújított templomot jelenleg a Domonkos-rend működteti. A háborús idők elmúltával a kegytemplomban továbbra is a „foglyokért" imádkoznak, a kábítószeresekért, alkoholistákért, a testiség-, a szerencsejátékok- és minden más káros szenvedélyek rabjaiért.
Budakeszi "átszelése" után betértünk a pátyi erdőbe. Én dzsungelnek nevezném. A szúros, csípős aljnövényzet majdnem véresre simogatta csóré lábszárainkat.![]() |
A vadhálón néha át kellett mászni. Ezzel szórakoztunk is egy kicsit. Megtörte a dzsungel egyhanguságát. Főleg a jel megtalálása nyújtott (sárga nyíl) nagy élvezetet |
![]() |
Kérem a következőt! |
![]() |
A pátyi tölgyerdő egyik szép tisztásán |
![]() |
Én, a zarándok. Hátizsákomon a Szent Jakab-kagylóval |
![]() |
Lyukad a zokni. Beindul a zarándokzokniszervíz |
![]() |
A vadlesről engem les. Én meg őt |
![]() |
Páty. Bemenjek, ne menjek? |
![]() |
Ő már benyit. Majd együtt bemegyünk |
![]() |
Pátyi borpince |
![]() |
A kísérlet végre sikerül (legalábbis szerintem...nekem tetszik). Tökéletes, szép zarándokemlék |
![]() |
A teljes magyar Camino, bekötőútja az osztrák Jakobsweg-nek, amely Wolfsthalból indul a spanyolországi Santiago de Compostella felé. Mi Lébénybe tartunk. Nekünk ott fog véget érni az Út. Addig 169 km, onnan Santiago még 3.210 km... |
Ez a könyvecske lesz kalaúzunk nyolc napos zarándoklatunk során.
A napi szakasz térképe:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése