Vár Pamplona, az őrült bikafuttatók városa
Elhúzódott a reggelim, így D és Ifa (ezentúl az egyszerűség kedvéért az ír társaim nevét így írom) előrementek és megegyeztünk, hogy Larrasoanaban, a legközelebbi helységben egy bárban bevárnak. Kajálás után elindultam. Kezdetben csak esőszitálás volt. Nem volt vészes -legalábbis a tegnapi időjáráshoz képest- majd egy-két alkalommal rá-rázendített. Ilyenkor az esőköpenyen keresztül mintha Liszt Ferenc La Campanellaját hallottam volna. Gondolataimban elmerülve, de közben fel-felócsúdva ráeszmélek, hogy csak az eső kopog-hallgatom s mint a könnyem úgy folyik az arcomon.
Miközben, az esőt finoman kifejezve nem kívánatosnak nyílvánitottam, az "Omega: Napot hoztam, csillagot! " címü dalát dúdolgattam magamban:
Miközben, az esőt finoman kifejezve nem kívánatosnak nyílvánitottam, az "Omega: Napot hoztam, csillagot! " címü dalát dúdolgattam magamban:
Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég.
Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd.
Éjszakák sűrűjén vágtam át,
A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét....
![]() |
Az ár még levonulóban |
Nem volt rossz a terep, sőt kimondottan tetszett nekem: erdei fenyőkből álló ligetek, amit az Arga folyó, vagy egy-egy búzatábla szakított meg. Már két órája gyalogoltam, de az írekkel még Zurianban sem találkoztam, ami kb. 12 km-nyire van Zubiritől. Itt elfogyasztottam a korai ebédemet. Paradicsomszószos húsgombócokat ettem friss bagettel. A bárossal enyhén túlozva dumáltam egyet. Megmutatta a Camino irányát, aztán búcsuzóul megkínáltam a folyékony "Red Bull"-omból, az almapálinkámból. Én is ittam belőle, mert egy kicsit megfáztam ebben a nedves időben. Ettem néhány szem szőlőcukrot is, amit a társaim elneveztek solid Red Bullnak (egyesek meg LSD-nek). A rossz idő ellenére nagy volt a forgalom, így gyakran hangzott el a "BUEN CAMINO, PEREGRINO!".
Vagy előztem, vagy előztek, köztük a legfiatalabb zarándok
édesapjával és nagybátyjával, Kanadából.
édesapjával és nagybátyjával, Kanadából.
![]() |
Irotzban szép, kőböl épített 18. századi épületek mellett vezetett az útam |
Ennél a háznál "szált meg" Martin Sheen
a Vándorút (The Way) címü filmben.
Ez a film volt egyik útravalóm
az Útra való indulásra
Egyik helyen az autóút alatt kellett átkelnem, és egy domb oldalán vezető ösvényen kimászva az Arga és egy szakadék fölé kerekedve, a kilátás a Caminós fakorlát mögül így alakult:
Lassan eljött a déli egy óra és elérkeztem Trinidad de Arréba. Ide, a település középkorban épített hídján jutottam be. Ekkor már Pamplona
közelében jártam. A felhők közül már ki-kikandikált a nap és egyik alkalommal a fényképezőgépem is előkerült. Eddig a rossz, esős idő miatt csak a telefonommal készíthettem el gyengébb minőségü fotóimat.
![]() |
Lassan eljött a déli egy óra és elérkeztem Trinidad de Arréba. Ide, a település középkorban épített hídján jutottam be. Ekkor már Pamplona
közelében jártam. A felhők közül már ki-kikandikált a nap és egyik alkalommal a fényképezőgépem is előkerült. Eddig a rossz, esős idő miatt csak a telefonommal készíthettem el gyengébb minőségü fotóimat.
i: Szent Jakab-zarándokút: ROTHER
TÚRAKALAUZ
A Trinidad de Arré-i hídról vessünk egy pillantást a túlsó végén emelkedő Iglesia de la Santisma Trinidadra (13.sz.). Ez a templom csakúgy, mint a középkorban, most is a Hermanos Maristas konventhez tartozik, amely a mai napig zarándokszállást üzemeltet. A szomszédos település, Villava Spanyolország legnagyobb kerékpározójának, Miguel Indurainnak (1964) a születési helye. Az ötszörös Tour de France-bajnok nem csak a város díszpolgára, hanem már emlékművet is állítottak neki, sőt egy teret is elneveztek róla.
Addig-addig lestem az íreket, amíg Pamplonába értem ...
A Jesus y Maria alberguenél -zarándokszállónál- megtaláltam társaimat. Már itt voltak mindannyian.
A dolgok szokásos sorrendje következett: bejelentkezés, a szállás kifizetése, pecsételés a zarándokútlevélbe, kipakolás, tusolás, mosás. Itt ismerkedtem meg Joo-val, egy kóreai sráccal, akivel szinte azonnal összebarátkoztunk, miután kiderült, hogy ő is az első szakaszt a Napóleon úton tette meg. Így bővült a társaságunk még egy emberrel. Így már heten voltunk. Körülnéztünk a városban. Végigmentünk a Calle de Mayoron (főút) és megtekintettük a Plaza de Mayort (főtér). Csodálatos 17-18 századi felújjított épületek, merész, fiatalos színezéssel.
A zarándokok az óvárosi negyedbe (Navarreria) a Portal de Francián vagy a Zumalacárreguin át lépnek be. Közvetlen közelében emelkedik a masszív Catedral de Santa Maria. A 18.századi homlokzata egy gyönyörű gótikus templomot rejt, amely a 15.szazadból származik. A katedrális alapítói -az uralkodópár III.Nemes Károly és Leonor de Trastámara- a szentélyben alabástrom-szarkofágokban (1420 körül) nyugszanak. Figyelmet érdemel a stallum (1530 körül) és a Capilla Mayorban található főoltár. Egy pomoázatosan aranyozott portálon keresztül a jobb oldalhajóból Spanyolország egyik legszebb kerengője (claustro) jutunk (1286-1419 között építették). A magas, gótikus ívek könnyed eleganciát kölcsönöznek neki. A kerengő mellett található a Museo Diocesano. A múzeum kiállítási tárgyai között egy 13.századi evangéliumkötetet, egy a Szent Sírból származó francia ereklyetartót, valamint a Lignum Crucist, ami feltehetően Jézus keresztjének egy darabja. Az óvárosról lenyűgöző képet kapunk, ha a városháza és a katedrális közötti utcákon és a városfal maradványain sétálgatunk. A Plaza del Castillo körüli árkádokban számtalan kávézó és étterem csalogat. A 16.században az új citadella (Ciudadela) megépítése előtt ezen a helyen állt az egykori városi erőd. Innyencségek: Semmi esetre se hagyjuk ki a pintxost, egy fantáziadús ételkreációt (máshol tapas néven illetik), amelyet számos tascasban és étteremben egyszerü vörösborral fogyasztanak.
A városnézéssel egybekötött vacsora és sörözés jól sikerült, mert szombat este lévén, a pamplonai belvárosi lakósság is jelen volt. Így jó hangulat kerekedett a kis belvárosi utcákon, majd este 8 óra után, még foróbb lett a hangulat, mert ekkor még a pamplonai Club Atlético Osasuna labadrúgócsapat drukkerei is besegítettek. Sajnos este 22.00 órára vissza kellett térjünk a szállásra, mert akkor volt a villanyoltás ideje. Ezután következett a jól megérdemelt pihenés.
A Trinidad de Arré-i hídról vessünk egy pillantást a túlsó végén emelkedő Iglesia de la Santisma Trinidadra (13.sz.). Ez a templom csakúgy, mint a középkorban, most is a Hermanos Maristas konventhez tartozik, amely a mai napig zarándokszállást üzemeltet. A szomszédos település, Villava Spanyolország legnagyobb kerékpározójának, Miguel Indurainnak (1964) a születési helye. Az ötszörös Tour de France-bajnok nem csak a város díszpolgára, hanem már emlékművet is állítottak neki, sőt egy teret is elneveztek róla.
Addig-addig lestem az íreket, amíg Pamplonába értem ...
A két városfal közötti, belső városkapu |
A szállóhoz már közel |
D már a délutáni viseletben, tusolás után, bakancs nélkül |
Sergio és D érkezésem pillanatában, a szálló előtt |
![]() |
Pirospozsgás zarándok a Plaza Mayoron |
![]() |
Hangol a csapat |
i: Szent Jakab-zarándokút: ROTHER
TÚRAKALAUZ
Pamplona (baszkul Iruna vagy Irunea) a Navarra autonóm körzet székhelye. A feltételezések szerint a várost a Krisztus előtti 1. században alapították a rómaiak. Ezt változatos történelem követte, amelynek szereplői a nyugati-gótok (5.sz.), a frankok (6.sz.) és végül az arabok (732) voltak. Azonban 755-ben a baszkok leverték a mórok uralmát. 778-ban Nagy Károly a Zaragoza melletti, a mórokkal szembeni szerencsétlen hadjárat után, az akkor már baszk erődöt veszni hagyta, hogy ezzel elvágja üldözői elöl az útat. A következő csata az Ibaneta-hágónál, mint a Roland-ének vonult be a történelembe. Bár a 9. századtól kezdve jött létre a Navarrai Királyság és annak székhelye Pamplona, mégis csak a zarándok seregeivel kezdődött el a város fellendülése. Ma ez a város nagyon barátságos és élhető képet mutat. Világhírű az egyedülálló és hajmeresztő bikafuttatás (encierros), amelyet a város központjában a Sanfermines idején (július 6-14) tartanak. Ernest Hemingway első regénye, a "Fiesta, a nap is felkel" (1926) nélkül a látványos és különösen a járatlan külföldiek számára életveszélyes bikafuttatások -mindenféle nemzetközi népszerűséget nélkülözve- a védőszent teljesen normális ünnepe maradt volna. A 12.században francia bevándorlók hozták Szent Firmin maradványait a városba, aki Pamplonából származott, de Franciaországban folytatott misszionárius tevékenységet a 3.században. A 16.századtól kezdődően ezt az ünnepet július első felében tartják. A szent ereklyéit a San Lorenzo-templomban őrzik. Az ünnepet július 6-án pontban délben a chupizánóval, a tűzmozsarak begyújtásával a városháza (Casa Consistorial, homlokzata a 18.századból származik) erkélyén kezdik. Ezután az ünneplő tömeg innen vonul végig a városon egy boszorkányüsttel, amelyben a felvonulók minden alkalommal óriásfigurákat vonszolnak. A fiesta idején számtalan koncertet tartanak és az emberek kollektív alkoholmámorban úsznak. Sanferminez idején, minden reggel pontban 8-kor tartják a 850 méteres, hírhedt bikafuttatást a Plaza de Santo Domingotól indulva a Bikaviadal Arénáig.A zarándokok az óvárosi negyedbe (Navarreria) a Portal de Francián vagy a Zumalacárreguin át lépnek be. Közvetlen közelében emelkedik a masszív Catedral de Santa Maria. A 18.századi homlokzata egy gyönyörű gótikus templomot rejt, amely a 15.szazadból származik. A katedrális alapítói -az uralkodópár III.Nemes Károly és Leonor de Trastámara- a szentélyben alabástrom-szarkofágokban (1420 körül) nyugszanak. Figyelmet érdemel a stallum (1530 körül) és a Capilla Mayorban található főoltár. Egy pomoázatosan aranyozott portálon keresztül a jobb oldalhajóból Spanyolország egyik legszebb kerengője (claustro) jutunk (1286-1419 között építették). A magas, gótikus ívek könnyed eleganciát kölcsönöznek neki. A kerengő mellett található a Museo Diocesano. A múzeum kiállítási tárgyai között egy 13.századi evangéliumkötetet, egy a Szent Sírból származó francia ereklyetartót, valamint a Lignum Crucist, ami feltehetően Jézus keresztjének egy darabja. Az óvárosról lenyűgöző képet kapunk, ha a városháza és a katedrális közötti utcákon és a városfal maradványain sétálgatunk. A Plaza del Castillo körüli árkádokban számtalan kávézó és étterem csalogat. A 16.században az új citadella (Ciudadela) megépítése előtt ezen a helyen állt az egykori városi erőd. Innyencségek: Semmi esetre se hagyjuk ki a pintxost, egy fantáziadús ételkreációt (máshol tapas néven illetik), amelyet számos tascasban és étteremben egyszerü vörösborral fogyasztanak.
A városnézéssel egybekötött vacsora és sörözés jól sikerült, mert szombat este lévén, a pamplonai belvárosi lakósság is jelen volt. Így jó hangulat kerekedett a kis belvárosi utcákon, majd este 8 óra után, még foróbb lett a hangulat, mert ekkor még a pamplonai Club Atlético Osasuna labadrúgócsapat drukkerei is besegítettek. Sajnos este 22.00 órára vissza kellett térjünk a szállásra, mert akkor volt a villanyoltás ideje. Ezután következett a jól megérdemelt pihenés.
![]() |
Térkép és magassággrafikon: El Camino 3.nap |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése